A generatív mesterséges intelligencia amennyire kreatív szórakozást tud nyújtani az átlagos felhasználónak, legalább annyi fejfájást okoz a művészeknek. Erre egyre több precedenst látni napjainkban erre: grafikusok, zenészek, és színészek is egyre inkább az MI ellen vannak. Ennek pedig nem csupán az az oka, hogy a jövőben akár lecserélheti vagy lemásolhatja őket egy-egy specifikus szoftver, hanem az is, hogy ezeket a programokat épp a művészek alkotásain képzik ki.

A grafikusok már 2022-ben protestáltak a DALL-E, a Midjourney és a hasonló képgeneráló mesterséges intelligencia fejlesztések ellen, mondván sokan a saját munkájukat látták viszont egy-egy próba alkalmával. Ez közel sem lehetetlen, ugyanis az OpenAI és vélhetően minden más szoftvergyártók is, amíg szabályozatlan területnek számít jogilag a betanítási adathalmaz háttere, addig publikusan közzétett adatokat használnak majd tanításra a méregdrága mesterséges adathalmazok helyett. Bár a Getty Images beperelte a Stable Diffusiont, a programok a gépi tanulás nyomán egyre okosabbak, és az olyan látványos ismertetőjelek, mint az aláírások vagy a vízjelek, már nem igen jelennek meg eltorzítva sem a generált fotókon. Így tehát kérdéses, hogy a per merre dől majd el.

Nem kellett sokat várni a következő területre, ahol az alkotók elégedetlenségüket fejezik majd ki következőre. 2023 májusában az amerikai forgatókönyvírók szövetsége a színészek szakszervezetével együtt történelmi, évtizedek óta nem látott sztrájkba kezdett az alacsony fizetések miatt. Itt persze a streaming volt a főellenség, viszont az MI-probléma kezelésére is sokáig keresték a választ a felek a több hónapos munkabeszüntetés alatt. Bár a gyártók sokáig vonakodtak, végül beleegyeztek hogy ne lehessen a statisztákat egy egyszeri összeg fejében bármikor felhasználni MI segítségével, ahogy a színészek képmásának jogait, és a forgatókönyvírók érinthetetlenségét is sikerült kialkudni. 

A filmesek sikere látszólag sokakat megihletett, ugyanis 2023 augusztusában George R.R. Martin, John Grisham és több mint egy tucat ismert író közösen perelte be az OpenAI-t, amiért szerintük jogtalanul használták fel műveiket a ChatGPT alapját képező nyelvi modell betanítására. Az indítványban nehezményezték, hogy míg a Sam Altman vezette cég milliárdokat tesz zsebre a többek között az ő műveiken alapuló ChatGPT után, addig a felperes művészek csupán 20 ezer dollárt kapnak átlagosan évente jogdíjakban. 

Ha pedig alulfizetett művészekről beszélünk, sajnos a zenészeket sem lehet kihagyni a sorból. Nem elég ugyanis, hogy az elmúlt évtizedekben a CD- és bakeliteladások szinte a földbe álltak, hogy a Covid-járvány óta a turnézás költsége és a merchandise árusítása is megdrágult, valamint hogy a Spotify térnyerésével brutálisan lefölözik a maradék nyereséget is a nagy cégek, a mesterséges intelligencia is bekopogtatott az ajtón. Bár viszonylag gyorsan kiálltak a világsztárok, például Billie Eilish, Nicki Minaj, Katy Perry, és Stevie Wonder is a zenei MI ellenében, mégis gombamód szaporodnak a fejlesztések.

A Suno AI és társai kihasználva a szabályozás hiányát, szintén összegyűjthették a zenészek dalait képzésre, ráadásul mindezt úgy, hogy abból egy forintot nem kaptak maguk az alkotók. Hogy ez meddig marad így, az kérdéses, ugyanis a sztárok tiltakozása mellett a világ egyik legnagyobb zenei kiadója, a Sony Music elkezdte vizsgálni, hogy mely hozzájuk tartozó előadók dalaival élhettek vissza jogtalanul a zenei MI-programok fejlesztői. A kiadó óriás emiatt a hírek szerint több mint 700 vállalatnak küldött figyelmeztetést. Emellett az is látványos, ahogy Scarlett Johannson is fellázadt, amiért az OpenAI a beleegyezése nélkül, sőt kifejezetten a kérése ellenére másolta le a hangját a legújabb, multimodális modelljéhez. A jövőben pedig egyre több ilyen esemény várható, amíg ki nem alakul a megfelelő szabályozási környezet.